Az ÁSZF III.10. pontja szerinti szolgáltatás-megtagadás/korlátozás/felfüggesztés feltételei mennyiben tekinthetők objektívnek és jogilag kontrollálhatónak, különösen egy kvázi-monopol helyzetben?

Az ÁSZF III.10. pontja kifejezetten rögzíti, hogy a Validátor „meghatározott feltételek fennállása esetén” jogosult a szolgáltatás nyújtását megtagadni, korlátozni, illetve felfüggeszteni.

Külön aggályosnak tűnik, hogy a feltételeket a szolgáltató saját hatáskörében állapíthatja meg, és olyan tág, értelmezésfüggő kategóriák is megjelenhetnek, mint például az, hogy az ügyfél „a validátor jóhírnevét veszélyezteti”. Egy olyan piaci helyzetben, ahol a validációhoz való hozzáférés de facto egy (vagy nagyon kevés) szolgáltatótól függ, ez a konstrukció alkalmas lehet önkényes kizárásra, illetve piaci erőfölénnyel való visszaélésre.

Ennek keretében azt kell tisztázni, hogy

• milyen objektív, előre megismerhető és ellenőrizhető feltételek alapján alkalmazható a megtagadás/korlátozás/felfüggesztés (különösen a „jóhírnév veszélyeztetése” típusú feltételeknél),
• milyen eljárási garanciák vannak (indokolási kötelezettség, írásbeli döntés, határidők, arányosság),
• milyen jogorvoslat vagy felügyeleti kontroll áll rendelkezésre, ha a döntés ténylegesen ellehetetleníti a jogkövető magatartást,
• és hogyan kerülhető el, hogy a szolgáltató a feltételek rugalmas értelmezésével az ügyfelekhez való hozzáférést önkényesen korlátozza.