vsbz

Appearance

Rövid megállapítás ​

Az Európai Bizottság 2026. január 30-i, INF/26/115 számú kötelezettségszegési csomagjában felszólító levelet (az eljárás első, „letter of formal notice” szakaszát) küld Magyarországnak, mert a Bizottság szerint a 2025. évi LXVII. törvény olyan, a MiCA-ban nem szereplő új engedélyezési rendszert vezetett be az úgynevezett „exchange validation services” (validációs/tranzakcióhitelesítési szolgáltatások) számára, amelyhez büntetőjogi felelősséget is kapcsol.

A Bizottság értékelése szerint ez a megoldás nem fér össze a MiCA egységes, közvetlenül alkalmazandó keretével, és a piaci reakciók alapján szolgáltatás-szűkülést, ügyfélhátrányt és jogbizonytalanságot okozhat. Magyarországnak két hónapja van válaszolni; elégtelen válasz esetén a Bizottság a következő lépésként indokolással ellátott véleményt adhat ki.

Mi a Bizottság eljárásának lényege (közérthetően) ​

  • Nem egy bírósági ítélet, hanem egy uniós jogérvényesítési eljárás első szakasza.
  • A Bizottság azt jelzi: álláspontja szerint a magyar szabályozás egyes elemei ellentétesek az uniós joggal (itt: a MiCA rendelettel), ezért uniós jogérvényesítési eljárást indít.
  • A felszólító levél célja: a tagállam magyarázza meg álláspontját, és/vagy igazítsa a szabályozást az uniós kerethez.

Mit állít a Bizottság a MiCA és a magyar módosítás viszonyáról (INF/26/115 alapján) ​

A Bizottság összefoglalója szerint:

  • A MiCA ((EU) 2023/1114) egységes, közvetlenül alkalmazandó uniós keretet hoz létre a kriptoeszközök piacára (jogbiztonság, fogyasztó- és befektetővédelem, pénzügyi stabilitás, egységes piac).
  • A 2025-ös magyar módosítás (2025. évi LXVII. törvény) egy új, nemzeti engedélyezési rezsimet vezetett be az „exchange validation services” számára, és ehhez büntetőjogi felelősséget kapcsolt.
  • A Bizottság szerint ez a kategória és az ehhez kapcsolt engedélyezési/büntetőjogi megoldás nem szerepel a MiCA-ban.
  • A Bizottság hivatkozik arra, hogy a konstrukció a beszámolók szerint szolgáltatások felfüggesztéséhez/megszüntetéséhez vezetett, ami ügyfélhátrányt és jogbizonytalanságot okozhat.
  • Bár Magyarország célként AML/CFT garanciák erősítését jelöli meg, a Bizottság rögzíti, hogy az ilyen intézkedéseknek MiCA-kompatibilisnek kell maradniuk.

Miért releváns ez a VSBZ anyagaihoz? ​

A VSBZ-ben dokumentált kérdések és esetek visszatérő eleme, hogy a magyar „validáló” konstrukció:

  • MiCA-szempontból egyedi/többlet követelményként jelenik meg, és a gyakorlatban összeütközésként érzékelhető a határon átnyúló, MiCA szerinti szolgáltatásokkal;
  • jogbiztonsági problémákat vet fel (ki a kötelezett, hogyan teljesíthető, mi a jogszerű eljárás hozzáférési/kapacitás-korlát mellett);
  • a piaci reakciók alapján tényleges hozzáférési szűküléssel járhat.

A Bizottság eljárása ezért a VSBZ szempontjából egy olyan külső, intézményi jelzés, amely közvetlenül ugyanazt a kérdéscsomagot érinti: összeegyeztethető-e a magyar validációs többletkövetelmény a MiCA egységes piacra épülő logikájával.

VSBZ-szempontból ennek következménye, hogy a cél nem pusztán „háttérmagyarázat”: a projekt a források alapján azokat a pontokat emeli ki, ahol a jogszabályi környezet kiszámíthatósága, hozzáférhetősége és megfelelhetősége sérülhet, és ahol ezért döntéshozói tisztázás (átmenet, útmutató, ütemezés, MiCA-kompatibilitás) indokolt.

Források ​

Megjegyzés

Ez az oldal tájékoztató jellegű, forrásalapú összegzés, és nem minősül jogi tanácsadásnak.