Tisztelt Dr. Nagy László, Tisztelt Elnök Úr!
A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) 9/A. §-a, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet a kriptoeszközök pénzre és más kriptoeszközre történő átváltásához főszabályként kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, meghatározott kivételek mellett. A gyakorlatban ugyanakkor jelentős jogértelmezési bizonytalanság alakult ki annak megítélésében, hogy pontosan mely ügyletek tartoznak a validálási kötelezettség körébe, különösen a nemzetközi, Magyarországon engedéllyel nem rendelkező központosított kriptotőzsdéken (A továbbiakban: CEX) keresztül végzett kripto–fiat átváltások esetében.
Rövid összegzés:
Kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy:
adjon részletes, írásos állásfoglalást arról, hogy a Kriptotv. 9/A. § (1)–(3) bekezdése szerinti validálási kötelezettség
- mely ügylettípusokra,
- mely szolgáltatói és ügyfél-konfigurációkra,
- milyen területi és személyi hatály mellett terjed ki, különös tekintettel a nemzetközi CEX-ek igénybevételével megvalósuló kripto–fiat átváltásokra;
- adjon iránymutatást arra az esetekre, amelyekre a 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet szerinti kivételek vonatkoznak, és amelyeknél ezért a validálás nem kötelező;
- térjen ki arra is, hogy a validálás objektív teljesíthetetlensége esetén – különös tekintettel a még nem működő vagy nem hozzáférhető validátorokra – milyen jogkövetkezmények, illetve büntetőjogi kockázatok merülhetnek fel, figyelemmel a büntetőjogi felelősség feltételeire és a keretdiszpozíciós tényállások dogmatikájára.
Részletes kifejtés:
A 9/A. § (1)–(3) bekezdésének értelmezési kérdései A Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése szerint – az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott kivételektől eltekintve – kriptoeszközt csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. Kérjük állásfoglalásukat arra nézve, hogy a „kriptoeszköz átváltása pénzre” fogalmába milyen tényállási elemek tartoznak bele (különösen: ügyfél lakóhelye, a szolgáltató székhelye, a fizetési számla helye, a szolgáltatásnyújtás helye, MiCA/CASP-engedély státusz), és milyen esetekben minősül egy ügylet Magyarország területéhez vagy magyar joghatósághoz kötődő, validálás-köteles átváltásnak.
A 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet 1–2. §-ai több olyan esetkört nevesítenek, amikor a kriptoeszköz átváltását nem kell validálni (pl. meghatározott típusú decentralizált szolgáltatások, bizonyos technikai konstrukciók). Kérjük szíves iránymutatásukat, hogy : e kivételek között értelmezhető-e, és ha igen, milyen feltételek mellett egy olyan nemzetközi CEX, amely Magyarországon nem rendelkezik kriptoeszköz-átváltást validáló engedéllyel, illetve ha nem minősül kivételnek, úgy a CEX-en bonyolított kripto–fiat váltások esetén mikor és milyen módon teljesíthető a validálási kötelezettség (pl. belföldi validátor igénybevételével, közvetett konstrukcióval vagy utólagos megfelelőségi nyilatkozattal).
Külön kérdések a nemzetközi CEX-ek használatához kapcsolódóan Az alábbi konkrét kérdések megválaszolásával kérjük a Hatóság állásfoglalását:
Mely esetekben minősül egy, EU-ban bejegyzett, MiCA szerinti kriptoeszköz-szolgáltató (CEX) igénybevétele során végrehajtott: kripto–fiat, kripto–kripto átváltás magyar jog szerint olyan kriptoeszköz-átváltásnak, amelyet a Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése értelmében validálni kell, illetve mely esetekben esnek az SZTFH rendelet szerinti kivételek alá.
Fennáll-e validálási kötelezettség az alábbi – tipikusan előforduló – helyzetekben, és ha igen, kire hárul a kötelezettség (magánszemély ügyfél, CEX, esetleg magyarországi közvetítő szolgáltató): Magyarországi magánszemély külföldi (EU-s vagy harmadik országbeli) CEX-en kriptoeszközt vált fiatra, majd a fiat összeget magyarországi banki számlájára utaltatja. Magyarországi adóilletőségű jogi személy külföldi CEX-en kripto–fiat váltást hajt végre, amelynek eredményeként a fiat összeg külföldi bankszámlára érkezik, magyar bankszámlát nem érint, de az ügylet elszámolása magyar beszámolóban/adóbevallásban szerepel.
A Hatóság álláspontja szerint minősülhet-e „nem engedélyezett kriptoügyletnek” a Kriptotv. 9/A. §-ához kapcsolódó fogalomrendszer alapján az olyan kripto–fiat váltás, amelynél: sem a CEX, sem a tranzakcióban részt vevő más szolgáltató nem rendelkezik SZTFH által kiadott validátori engedéllyel, és a magyar illetőségű ügyfél részéről nincs objektív lehetőség magyarországi validátor igénybevételére (pl. mert ilyen még nem működik vagy szolgáltatása ténylegesen nem elérhető).
A büntetőjogi következményekkel kapcsolatos kérdések A Kriptotv.-hez kapcsolódóan a Büntető Törvénykönyv (Btk.) több rendelkezése is módosult annak érdekében, hogy a nem engedélyezett vagy szabálytalankriptoeszköz-tevékenységek súlyosabb szankcionálást kaphassanak. A szakmai diskurzusban felmerült, hogy bizonyos tényállások – keretdiszpozíciós, „blankett” jellegük miatt – részben a validálási kötelezettség teljesülésétől teszik függővé a jogellenesség megállapítását.
A bűncselekmény megállapíthatóságával kapcsolatban ugyanakkor a magyar büntetőjog alapelvei (nulla poena sine lege, legalitás, jogbiztonság), valamint a keretdiszpozíciós tényállásokra vonatkozó dogmatika alapján önmagában az a körülmény, hogy a jogalkotó által feltételezett, de ténylegesen nem létező vagy objektíve nem hozzáférhető validátori infrastruktúra hiánya miatt nem teljesíthető a validálási kötelezettség, nem alapozhat meg automatikusan büntetőjogi felelősséget.
Ennek alapján kérjük, hogy az SZTFH – hatáskörének keretei között maradva, a vonatkozó büntetőjogi szabályokkal összhangban – adjon iránymutatást arra, hogy:
Tekint-e olyan eseteket, amikor a validálási kötelezettség objektív okból nem teljesíthető (pl. nincs működő engedélyes validátor, vagy az adott ügyletnél technikailag el nem érhető), és ezekben az esetekben minősíthető-e az ügylet jogsértőnek, illetve bűncselekménynek.
Egyetért-e azzal az elvvel, hogy ha a Kripto tv. által feltételezett validátori szolgáltatás, intézmény vagy infrastruktúra még nem létezik, nem működik vagy ténylegesen nem hozzáférhető, úgy a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges tényállási feltételek nem teljesülnek, ezért pusztán e hiány miatt bűncselekmény nem állapítható meg.
Milyen – az ügyfelek és szolgáltatók számára is egyértelmű – iránymutatást tud adni arról, hogy a validálási kötelezettség elmulasztása mely tipikus konfigurációkban járhat Btk. szerinti büntetőjogi következménnyel, és mely konfigurációkban nem áll fenn reális büntetőjogi kockázat.
Záró gondolatok:
Bízunk benne, hogy iránymutatásuk hozzájárul a jelenlegi jogértelmezési bizonytalanság feloldásához, és mind a piaci szereplők, mind a magánszemélyek számára előre jelezhetővé teszi a kriptoeszköz-átváltásokhoz kapcsolódó validálási és büntetőjogi kockázatokat.
Végezetül, kérjük a Tisztelt Hatóság tájékoztatását, hogy előreláthatóan mikorra várható a validátor szolgáltatás megjelenése a magyar piacon, ki lesz ez a szolgáltató, és milyen validálási szakmai eljárásrendet fog követni?
Amennyiben a ____ csapata hozzá tud tenni a szakmai eljárásrend kialakításához, örömmel állunk a Hatóság rendelkezésre a magyar piacon már ismert “______” fantázianevű, AML fókuszú átvilágítási programunk, és a nagy számú általunk eddig elvégzett átvilágítások érdemi tanulságainak bemutatásával.
_____._.
Válaszukat várva,
Tisztelettel: