Összeegyeztethető-e a Btk. jogkövetkezménnyel fenyegetett validációs kötelezettség azzal, hogy annak teljesítése egy kijelölt magánjogi validátor egyoldalúan módosítható ÁSZF-jétől függ?
Hogyan egyeztethető össze egy, a Btk. jogkövetkezményével fenyegetett törvényi kötelezettség azzal, hogy annak tényleges teljesítése egy végrehajtó hatóság által kijelölt, magánjogi alapon működő validátor saját, egyoldalúan módosítható ÁSZF-jétől, eljárási rendjétől és (akár megtagadott) szolgáltatásától függ.
A probléma lényege, hogy a jogszabályi kötelezettség teljesíthetősége a gyakorlatban olyan, a kötelezett által nem kontrollálható tényezőkhöz kötődik, mint például a validátor szolgáltatásának elérhetősége, az általa előírt ügyfél-azonosítási és dokumentációs követelmények, a díjazás és az eljárási határidők, illetve az, hogy a validátor milyen esetekben tagadhatja meg a megfelelőségi nyilatkozat kiadását.
Ennek keretében azt kell tisztázni, hogy
- milyen jogi garanciák biztosítják, hogy a kötelezettség teljesítése előreláthatóan és kiszámíthatóan lehetséges legyen (jogbiztonság, normavilágosság),
- milyen feltételek mellett tekinthető arányosnak egy büntetőjogi jogkövetkezménnyel fenyegetett kötelezettség, ha a teljesítés egy, a kötelezettől független magánjogi szereplő döntésén is múlik,
- mi a jogkövetkezménye annak, ha a validátor a szolgáltatást nem nyújtja, késedelmesen nyújtja, aránytalan feltételekhez köti, vagy az ÁSZF-et a folyamat közben módosítja,
- van-e alternatív, hatóságilag biztosított teljesítési út (pl. több validátor közötti választási lehetőség, jogorvoslat, határidőhöz kötött kötelezés, végrehajtási garanciák),
- milyen eljárási és jogorvoslati szabályok vonatkoznak a validátor döntéseire és az ügyfelek panaszaira (különösen, ha a validátor döntése ténylegesen a jogszerű magatartás feltétele),
- és végül: milyen módon kommunikálja a hatóság a kötelezettek felé, hogy a kötelezettség teljesítése milyen minimális, objektív és ellenőrizhető feltételek mellett várható el.