vsbz

Appearance

Forrás (PDF)

Rövid összefoglaló ​

A hivatkozott PDF Szabadi István országgyűlési képviselő által benyújtott, írásbeli választ igénylő kérdés, amelynek címzettje a dokumentum szerint Orbán Viktor miniszterelnök.

A szöveg fő állítása, hogy a 2025. évi LXVII. törvény 2025. július 1-jétől jelentősen módosította a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényt, és az új szabályozás a bejelentések alapján sürgős rendezést igényel, mert becslés szerint mintegy 500.000 magyar állampolgárt érint, akiknek „jelenleg nincs lehetőségük” a megfelelésre.

A dokumentum külön kiemeli:

  • az SZTFH elnöke 2025. október 27-én kiadta a 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendeletet a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól;
  • a rendelet és a gyakorlat kapcsán további gyakorlati problémák merülnek fel;
  • a „validáló szolgáltató” fogalma a szöveg szerint magyar sajátosság, amelyet sem a MiCA, sem a nemzetközi kriptoszektor nem használ;
  • a PDF szerint a benyújtáskor az SZTFH nyilvántartásában egyetlen validáló szolgáltató szerepel;
  • a szabályozás hatálybalépése óta a szöveg szerint több, uniós engedéllyel rendelkező szolgáltató elhagyta a magyar piacot;
  • a dokumentum aggályt fogalmaz meg a büntetőjogi következményekkel kapcsolatban, különösen akkor, ha a tevékenységek „pontos tartalma nincs tisztázva”, illetve ha nincs elérhető validált szolgáltató.

A PDF-ben szereplő konkrét kérdések (témacsoportok) ​

A dokumentum öt, kormányzati álláspontot és intézkedést firtató kérdést fogalmaz meg. Tartalmilag ezek az alábbi témák köré rendeződnek:

  1. Végrehajtási moratórium: tervez-e a kormány rendeleti úton moratóriumot a kriptoeszközökre vonatkozó rendelkezések végrehajtására addig, amíg több validáló szolgáltató nem áll rendelkezésre, illetve amíg az SZTFH nem ad ki nyilvános gyakorlati útmutatót.

  2. Kripto → fiat átváltás validált szolgáltató hiányában: jogszerű-e magánszemélynek fiat pénzre váltani, ha nincs elérhető működő validált szolgáltató; és ha nem, akkor a felhasználó viseli-e az ebből adódó árfolyamkockázatot / jogkövetkezményt.

  3. Hatásvizsgálat és érintettség: készült-e hatásvizsgálat arról, hogy a validátor(ok) kijelölésének elhúzódása hány magyart érint jogbizonytalanságban.

  4. MiCA vs. hazai validáció: mi indokolja, hogy egy MiCA-engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltató Magyarországon nem nyújthat szolgáltatást külön hazai validáció nélkül.

  5. Felhasználói veszteségek: vizsgálta-e a kormány, hogy a szabályozás hatálybalépése okozott-e közvetlen pénzügyi veszteséget a felhasználóknak (árfolyamveszteség / kényszerértékesítés).

Következtetés (hogyan illeszkedik a projekt anyagaihoz) ​

Ez az országgyűlési dokumentum önmagában nem hatósági útmutató és nem jogértelmezés, viszont jól láthatóvá teszi, hogy a kriptovalidáció gyakorlati alkalmazhatósága, a MiCA-kompatibilitás, valamint a felhasználói jogbiztonság kérdése közpolitikai szinten is megjelenik.

A projekt szempontjából különösen releváns, hogy a szöveg expliciten tematizálja:

  • a „validáló” konstrukció egyediségét és a MiCA-hoz való viszonyát,
  • a végrehajthatóság kérdését validáló szolgáltatók hiányában,
  • a felhasználói kockázatokat (árfolyam / kényszerértékesítés / jogkövetkezmény).

Megjegyzés

A fenti pontok a hivatkozott PDF dokumentum tartalmának összefoglalói. A gyakorlati megfelelés és jogkövetkezmények megítéléséhez minden esetben az eredeti jogszabályok, a hivatalos hatósági tájékoztatók és a szolgáltatók saját közlései az irányadók.